Nagyon rég jelentkeztem, ennek több oka is van és nem egyszerűek sajnos. Kezdem azzal, hogy Donnal még most is rengeteg csatát vívok, ami nem feltétlenül tesz túl jót nekem, de egy a cél, hogy jó kutya legyen. Rengeteg tréning és az ennél fontosabb tanácsok és támogatás, amit Ricsitől kapok nagyon sok erőt ad ezekben a küzdelmekben, és barátnőm kitartó biztatása is fontos számomra. Az átadás körüli stressz hatással volt Donnie-ra és néha produkált olyan dolgokat amik persze engem is megleptek, de jól állunk. Erre szokták mondani, hogy a csatát megnyertük, de a háborút még nem. Persze a sok idegőrlő stikli mellett rendesen kapunk a mosoly faktorból is Mr. Tökfejtől, ami mindig kompenzálja ezeket a kilengéseket. Don nemrég rosszul volt…. Féreghajtás után minden rendben ment, elmentünk tréningelni, tökéletesen dolgozott, étvágya is tökéletes volt. Utána, ahogy hazajöttünk már a kocsiból való kivételnél is különösen nyugodt volt. Vizslásoknak nem kell magyaráznom, úgy gondolom, hogy ez egy árulkodó jel. Úgyhogy feljöttünk, ivott rendesen és beküldtem a vackába, de arra lettem figyelmes, hogy nyammog a kutya. Átmentünk a nappaliba, ahol azonnal kipakolta a kaját amit befalt. Nagy volt az ijedség, azonnal hívtam Mező Tibor állatorvos urat, aki azt tanácsolta, hogy legyen bőségesen innivalója és rizs +répa + pici hús + korpával dúsított kaját kapjon most egy pár napig. Valószínű a féreghajtó volt rá ilyen rossz hatással. Ezen a héten kértünk még teljes vizelet és vérképet, hogy tisztázódjon, hogy miért iszik olyan sokat amennyit fogyaszt, hátha valami képet kapunk erről, vagy kiderül, hogy csak pszichés az egész. Donnie emésztése olyan 4 nap alatt teljesen rendeződött és megkaptuk a labor eredményeket is, ami nem utal semmi esetleges problémára. Úgy látszik ő ilyen nagy vízfogyasztású kutya. Don megkapta új fekhelyét is időközben, mert ami eddig volt arról nem is szeretnék beszélni…. Igen és itt a nagy havazás, erről beszél mindenki, erről szólnak a híradók, mi pedig hallgathatjuk bent a lakásban, mert Mr. Tökfej fázik, amin egyáltalán nem lepődöm meg. Úgyhogy itthon tréningelünk ész nélkül és próbálom lefárasztani fizikailag és szellemileg is a kis dögöt, ami nem egyszerű. Kapott egy pulcsit is amiben vagányan feszít kint a nagy hidegben, ha lemegyünk kicsit csavarogni. De így is remegnek a kis lábai és a praclijába is belekerül a felsózott latyak, ami marja az ujjait. Új játéka a proteines dobozból készült interaktív 20 filléres találmány. Egy ilyen henger alakú műanyag krutymóba kell egy lyukat fúrni, akkorát, hogy kiférjen rajta egy szem táp. Utána beleszórni a tápot és rábízni, hogy szedje ki belőle anélkül, hogy szétrágná az egészet. Órákig elvan vele és ezeken a hideg napokon ez tökéletes elfoglaltság neki. Várjuk a jobb időt, mert ez se neki, se nekem nem tesz jót. Havazás menj Hava!!
És még sorolhatnám a dicsérteket, de így is kicsit elbízta magát az uraság. Találkoztunk Miczek Zsófival is, aki a kennel vezetője ahonnan kikerült ez a „kincs”, elmondta, hogy maxi magasságon van már Donnie fiú és most már csak izmosodni és vastagodni fog. Utolsó napra már eléggé leharcoltak voltunk, nem is annyira a kutyák, inkább mi. Ezért vagyok én is most álmos, de Tökfilkó kapitány se panaszkodhat, mert most is húzza lóbőrt. 
